Lall谩ci贸: a gyermek els艖 hangjai


A negyedik vagy 枚t枚dik h贸napban a gyermek elkezdi kibocs谩tani az els艖 sz贸tagokat, 茅s megism茅telni azokat sorozatban: ezek az 煤jsz眉l枚ttek tipikus hangjai, akik m茅g nem tudnak besz茅lni, 茅s akik a gyerekes nyelv fejl艖d茅s茅nek ezen szakasz谩ban jelentkeznek 鈥瀋sobog贸鈥

Ebben A Cikkben:

a Csobog贸

La-la, ma-ma, pa-pa: a 4. vagy 5. 茅leth贸nap k枚r眉l a gyermek elkezdi kibocs谩tani az els艖 sz贸tagokat, 茅s megism茅telni azokat sorozatban.
Ezek az 煤jsz眉l枚ttek tipikus hangjai, akik m茅g nem tudnak besz茅lni 茅s akik a gyerekes nyelv fejl艖d茅s茅nek ezen szakasz谩ban jelentkeznek 鈥濩sobog贸鈥.
Fontos, hogy ism茅t szem el艖tt tartsuk, hogy minden gyermek egyedi 茅s k眉l枚nb枚zik a t枚bbiekt艖l, 茅s ez az elv is vonatkozik r谩 nyelvek fejleszt茅seo: a kommunik谩ci贸s tev茅kenys茅g kezdete a hangokon kereszt眉l val贸j谩ban sokat v谩ltozhat a gyermekt艖l a gyermekig, ez茅rt ne agg贸dj, ha k茅sleltet茅ssel kezd艖dik, vagy n茅h谩ny h贸napig hosszabb ideig tart, mint amennyire sz眉ks茅ges.

az csobog贸 ez nagyon fontos tev茅kenys茅g a gyermek 茅s sz眉lei k枚z枚tti kommunikat铆v k枚lcs枚nhat谩s c茅lj谩b贸l, mivel b谩r a kibocs谩tott hangok nem rendelkeznek nyelvi jelent茅ssel, ezeken kereszt眉l (a ritmus 茅s a hanghang v谩ltoz谩sai, amelyekkel kibocs谩t谩sra ker眉lnek) a gyermek megtanulja, hogy kommunik谩ljon k眉l枚nb枚z艖 hangulatokkal: 枚r枚m, f谩jdalom, harag.

Ez lehet vok谩lis j谩t茅k k茅rd茅se is, amikor p茅ld谩ul a feln艖ttek ut谩nozz谩k a gyermek 谩ltal kibocs谩tott hangokat, 茅s megpr贸b谩lj谩k arra 枚szt枚n枚zni 艖t, hogy 煤jakat k茅sz铆tsen. 脕ltal谩ban a lakt谩ci贸s aktivit谩s a gyermekekn茅l igen gyakori az 茅let 4. 茅s 6. h贸napja 贸ta.

1 h贸nap, a gyermek fejl艖d茅s茅t a sz眉let茅st艖l h谩rom 茅vig

fot贸gal茅ria gyertya 36

Hogyan n枚vekszik a gyermek havonta (36 k茅p) L茅p茅sr艖l l茅p茅sre, amikor a gyermek feln艖

Egyes pszichol贸giai 谩ramok szerint ebben a korszakban a gyermek kezd megk眉l枚nb枚ztetni mag谩t 茅s m谩sokat茅s 煤gy 茅rzi, hogy kommunik谩lni kell a k枚r眉l枚tte l茅v艖 emberekkel.
El艖fordulhat, hogy a gyermek 谩ltal kibocs谩tott hangok fonetikus megjelen茅se megt茅veszti a sz眉l艖ket, amiket k茅pesek hisz igazi szavakat hallgatni.

A gyermek els艖 szavai

A val贸s谩gban a gyermek m茅g nem tudja felismerni azon hangok jelent茅s茅t, amelyek ebben a szakaszban a vok谩lis tev茅kenys茅get termelik, csak a hanghat谩s alkalmi felfedez茅se 茅s a reproduk谩l谩s 枚r枚me fenntartja. P茅ld谩ul amikor a gyermek azt mondja "Ma-ma-ma" m茅gsem h铆vja az anyj谩t, de verb谩lis produkci贸k r茅v茅n meger艖s铆ti sz谩nd茅k谩t, hogy felh铆vja a figyelmet.

Ebben az esetben teh谩t a gyermek val贸sz铆n疟leg nem tudja, hogy a sz贸tagok egyszer疟 ism茅tl茅se izgalmas lehet egy olyan n艖 sz谩m谩ra, aki el艖sz枚r 煤gy 茅rzi, hogy gyermeke 鈥瀉nyanek鈥 h铆vja!

A gyermek n枚veked茅se 0 茅s 6 h贸nap k枚z枚tt

Bebizonyosodott, hogy a lall谩ci贸 az 茅rz茅kszervi motoros fejl艖d茅s 茅s a gyermek artikul谩ci贸s koordin谩ci贸j谩nak alapvet艖 tev茅kenys茅ge. Nem v茅letlen, hogy ez a f谩zis a test t枚bbi r茅sz茅nek ritmikus aktivit谩s谩val p谩rhuzamosan kezd艖dik: mindenekel艖tt a kis kezekkel a gyermek megtanulja ritmikusan verni objektumok. Ett艖l az id艖szakt贸l kezdve a gyermek imit谩ci贸s kapacit谩sa jelent艖sen fejl艖dik; egyre t枚bbet haszn谩l a feln艖ttekkel, 茅lvezi az 艖t k枚r眉lvev艖 k枚rnyezetben fell茅p艖 reakci贸kat, 茅s elkezdi tiszt谩ban lenni a feln艖tt nyelv 茅rzelmi tartalm谩val, k眉l枚n枚sen a j贸v谩hagy谩si hangokkal 茅s A tilalom 鈥瀗em鈥.
艕 szeretni fogja 艖ket mond贸k谩k, k眉l枚n枚sen azok, amelyek ism茅telt nev茅t vagy m谩s t铆pus煤 ism茅tl茅seket tartalmaznak, 茅s minden olyan vok谩lis j谩t茅kot, amely lehet艖v茅 teszi, hogy 煤j hangokat 茅s gesztusokat tanuljon.

Vide贸: