Az iskola John Dewey szerint


John Dewey pedag√≥giai alapelveit mindig szem elŇĎtt kell tartani, amikor a gyerekekben val√≥ tanul√°st akarjuk elŇĎseg√≠teni, ami val√≥ban hat√©kony, tart√≥s √©s √©rtelmes

Ebben A Cikkben:

John Dewey iskol√°ja

John Dewey tal√°n a legnagyobb kort√°rs amerikai pedag√≥gus, aki 1800 √©s 1900 k√∂z√∂tt √©lt. Gondolata nagym√©rt√©kben befoly√°solta az iskolai edz√©s m√≥dj√°t a mai napig, √©s sz√°mos projekt √©s sok √∂tlet alapja, amelyek az iskol√°t √©letre keltik. a fi√ļink, √©s hogy tov√°bb √©l√©nk√≠thess√©k ŇĎket. √∂v√© pedag√≥giai elvek mindenk√©ppen szem elŇĎtt kell tartaniuk, amikor a gyerekekben val√≥ tanul√°st szeretn√© elŇĎseg√≠teni, ami val√≥ban hat√©kony, tart√≥s √©s √©rtelmes. Milyen tulajdons√°gokkal kell rendelkeznie az iskol√°nak John Dewey-nek?

Az iskolai tapasztalatok elŇĎmozd√≠t√°sa

Az iskola alapvetŇĎ szerepe mindenekelŇĎtt a hallgat√≥k tapasztalat√°nak elŇĎmozd√≠t√°sa. Az iskol√°kban el kell kezdenigyakorlati tapasztalat: a gyakorlati tapasztalatok alapj√°n a hallgat√≥ elm√©letet √©s hipot√©zist fogalmaz meg, majd visszat√©r a tapasztalathoz, hogy ellenŇĎrizze, hogy az elm√©let √©s a hipot√©zisek helyesek-e, folyamatos kapcsolat az elm√©let √©s a gyakorlat k√∂z√∂tt. Ebben az √©rtelemben az iskola elŇĎmozd√≠tja az egyiket a konkr√©t probl√©m√°k megold√°s√°hoz hasznos tud√°s: a gyermekeket gyakorlati probl√©m√°knak kell al√°vetni, azzal a gondolatsal, hogy pontosan sz√ľks√©g van a tal√°l√©konys√°g √©les√≠t√©s√©re.

EbbŇĎl a szempontb√≥l ez√©rt v√°lnak nemcsak a di√°kok pr√≥b√°lkoz√°sai, hanem a hib√°ik is, mert lehetŇĎv√© teszik sz√°mukra, hogy √ļj hipot√©ziseket fogalmazzanak meg √©s √ļj megold√°sokat tal√°ljanak. Ezen k√≠v√ľl nagy hely van a Dewey iskol√°nak k√©zi munk√°k e √≠gy aszakmai k√©pz√©s √©s term√©szetesen a tudom√°nyos tudom√°ny√°gak alapvetŇĎek. Ugyanezeket a humanista tant√°rgyakat egy olyan tudom√°nyos m√≥dszerrel tan√≠tj√°k, amely a lehetŇĎ legmesszebbmenŇĎ √©s a gyakorlati tapasztalatokhoz legk√∂zelebb esŇĎ. Dewey m√©g olyan messzire is elmondja, hogy az egyetlen olyan oktat√°si eszk√∂z, amely val√≥ban nevel√©snek tekinthetŇĎ, azok, amelyek elŇĎmozd√≠tj√°k √©s n√∂velik a tapasztalatot, √©s ez√©rt arra √∂szt√∂nzik a gyermeket, hogy mindig m√°s √©s √ļj helyzetekben k√≠s√©rletezzen. √Čppen ellenkezŇĎleg, a nem oktat√°si cselekm√©nyek azok, amelyek nem √∂szt√∂nzik vagy nem z√°rj√°k ki a j√∂vŇĎbeni tapasztalatokat, amelyek kiz√°r√≥lag a rutinon √©s az ism√©tl√©sen alapulnak.

√Črdekes √©s erŇĎteljes Uni√≥

A tapasztalat elŇĎmozd√≠t√°sa mellett az iskola egy m√°sik alapvetŇĎ feladattal is rendelkezik: meg kell fel√©bressze a fi√ļ √©rdek√©t. Ebben az √©rtelemben hat√°rozottan ellenzi a v√©gsŇĎ c√©l fogalm√°t: a tapasztalathoz nem kapcsol√≥d√≥ inform√°ci√≥k t√°rol√°sa nincs √©rtelmemert ez nem hasznos, hossz√ļ ideig nem marad a gyermek fej√©ben, √©s m√©g az iskola ellen is nagyot fog okozni. Nem fontos, hogy mennyi inform√°ci√≥ √°lljon rendelkez√©s√ľnkre az iskol√°snak: ez eg√©szen megfelelŇĎ lesz hogy a tanul√≥kban t√°mogass√°k a tud√°st, tan√≠tsanak neki egy munkam√≥dszert, tudat√°ban kell lennie annak, hogy k√©pes lesz a t√°rsadalom tud√°s√°nak jav√≠t√°s√°ra, √©s ez√©rt a k√∂z√∂s j√≥s√°g r√©sz√©v√© v√°lik. A fi√ļ a folyamatos n√∂veked√©s szempontj√°b√≥l lesz. Ez√©rt √∂nmagukban nem c√©lk√©nt fogjuk elŇĎmozd√≠tani a szok√°sokat √©s az ism√©tl√©st, de mindig pr√≥b√°lkozunk √°tadja a fi√ļnak azt, amit √©rzett: az elŇĎbbi egy adott tan√≠t√°st ad, egyetlen konkr√©t k√©rd√©sre, a m√°sodikra k√©pezi az elm√©t, hogy tudja, hogyan kell szemben√©zni mindenki √©s az eg√©sz t√°rsadalom probl√©m√°ival. Ebben az √©rtelemben √©s paradox m√≥don az iskola megk√∂zel√≠t√©s√©nek a lehetŇĎ legkevesebb skolasztikusnak kell lennie.

Az iskola fejjel lefelé: "Flipped School"

Val√≥j√°ban gyakran elŇĎfordul, hogy a gyerekek tele vannak az iskol√°n k√≠v√ľli k√©rd√©sekkel, √©s nincsenek k√≠v√°ncsis√°guk az iskol√°ban: hi√°nyzik a kapcsolat a n√©gy iskolai falon bel√ľl, √©s mi t√∂rt√©nik azon k√≠v√ľl, vagyis a konkr√©t tapasztalataik k√∂z√∂tt. az √©let. Ebben az √©rtelemben az iskol√°nak √©s az √©letnek teljesen √∂sszekapcsol√≥dnia kell, √©s folyamatos cser√©je van. Amint a gyermek √©rdeklŇĎd√©se a tud√°s gyakorlati oldal√°ra t√∂rekszik, jobban hajland√≥ lesz toler√°lni az EFFORT-ot, mert nem fogja ‚Äěhaszontalan‚ÄĚ erŇĎfesz√≠t√©sk√©nt megtapasztalni, de akkor is elfogadja √©s szembes√ľl, ha neh√©z. Ha a hallgat√≥ megragadja, hogy a "kem√©ny munka" lehetŇĎv√© teszi sz√°m√°ra, hogy hozz√°f√©rjen ahhoz, ami igaz√°n √©rdekli ŇĎt, akkor ez el√©rhetŇĎ lesz: ez√©rt √©rdemes indokolni az erŇĎfesz√≠t√©st.

Az iskola és a társadalom közötti kapcsolat

V√©g√ľl nagyon fontos Dewey sz√°m√°ra az iskola szoros kapcsolatban √°ll a t√°rsadalommal √©s ford√≠tva. Az iskola val√≥di ‚Äěk√©pz√©s‚ÄĚ, mert a tanul√≥ k√©szen √°ll arra, hogy illeszkedjen a t√°rsadalomba; ugyanakkor felk√©sz√≠ti az embereket, akik jav√≠thatj√°k azt a t√°rsadalom sz√°m√°ra. √Črdekes tov√°bb√°, hogy Dewey √ļgy v√©li, hogy az iskola egyfajta embri√≥ t√°rsadalom, egy kis t√°rsadalom, √©s ahogy a nagy t√°rsadalomnak demokratikus k√∂z√∂ss√©gnek kell lennie: ebben az √©rtelemben p√©ld√°ul a di√°kok √©s a szavazatok n√©pszavaz√°si d√∂nt√©seit javasolja.

Mind az iskol√°nak, mind a t√°rsadalomnak k√©pesnek kell lennie arra, hogy az egy√©ni erŇĎforr√°sokat a lehetŇĎ legnagyobb m√©rt√©kben kihaszn√°lhassa: val√≥j√°ban az iskola lek√ľzdi az egy√©ni k√ľl√∂nbs√©geket (az √°llampolg√°rs√°g, √ļgy gondolom, √©s m√°s nyelvek...) √©s a di√°kokat √ļgy √©rzi, hogy a t√°rsadalom egy r√©sze olyan emberekbŇĎl √°ll, akik ugyanazokat a sz√ľks√©gleteket √©s ugyanazzal a sorssal rendelkeznek. Az iskol√°ban elŇĎmozd√≠tott tan√≠t√°s √©s a t√°rsadalmat √°that√≥ kult√ļra nagyon konkr√©t √©s gyakorlati jellegŇĪ: a gondolkod√°s val√≥j√°ban az az eszk√∂z, amellyel az ember sz√ľks√©g szerint m√≥dos√≠thatja a k√∂rnyezetet, √©s ez√°ltal nem csak a az eg√©sz t√°rsadalom. Az iskola √©s a t√°rsadalom szorosan kapcsol√≥dik egym√°shoz: a t√°rsadalomnak sz√ľks√©ge van az iskol√°ra, hogy tudatos √°llampolg√°rok legyenek, √©s az iskol√°nak sz√ľks√©ge van a t√°rsadalomra, hogy felk√©sz√≠tse a tanul√≥kat a val√≥s √©letre.

Videó: 2016 Teachers' Day: Experiential Learning in ELT